2-napos Mura vízitúra
Mura kenutúra, választhatóan 1-, vagy 2-napos Mura vízitúra.
Az ŐRÜLTEN gyönyörű és elmondhatatlanul kalandos kétnapos Mura-kenutúrának, vagy Mura raftingnak jöhetsz csak az első, vagy csak a második napjára is. Az első napon a Muraszemenye - Molnári (31 km), a második napon a Molnári - Őrtilos (15 km) szakaszon evezünk.
Nulladik napi érkezés?
Nem kötelező, de érdemes a nulladik napon jönni, pláne ha az ország keleti oldaláról érkeztek. Ugyanakkor feltétlenül (bocsánat, reméljük nem hangzik udvariatlanul) kötelező a nulladik napon jönni, ha nem rutinos vízitúrázókból áll a csapat, mivel nekik az "élesbeni" Mura-túra előtt meg kell tanulniuk a kenukat vagy raftokat, (azokat a bizonyos felfújható "csónakokat") evezni, kormányozni. A nulladik napi éjszakára értelemszerűen ugyanazt a szállást érdemes foglalni, mint az első túranap éjszakájára. (Lásd a szállással kapcs. bekezdést később).
Találkozás, logisztika
Ha gyakorlott, a kenukat jól kormányzó a társaság, és busszal jöttök, akkor találkozás Muraszemenyén a "Kikötőben", (ami gyakorlatilag a Kerka és a Mura torkolata) 10:30-kor. Ha viszont kocsikkal jöttök, akkor már korábban, 9:30-kor, a napi célban, jelesül Molnáriban találkozunk!
Teleautós rendszerben "logisztikázunk". Ugyanis (ha tudunk és ált. tudunk) hagyunk Molnáriban kocsikat, hogy majd amikor a kenukkal (vagy raftokkal) a Murán Molnáriba érünk, akkor már legyenek ott kocsik. Molnáriból pedig a lehető legkevesebb kocsival ugrunk fel Muraszemenyére. Ott felszerelés átadás-átvétel, bepakolás, még egy ellenőrző leltár, még egy üveg ásványvíz, még egy kis naptej, még egy-két túravezetői intelem és instrukció, majd (galád módon) ellenőrízzük, hogy tényleg biztonságban van-e a csapat. Megnézzük, hogy hogyan irányítjátok a kenukat. Reméljük a jelentkezési folyamatban komolyan vettétek, hogy a vízitúra veszélyes üzem. Bízunk abban, hogy egyik hajó legénységének sem kell a parton maradnia. Viszont ha nem látjuk biztonságosnak a túrát, nem lehet elindulni. Emberélet a tét. De ha Hála Égnek tényleg betanulás nélkül is jó a csapat, ha tényleg magabiztosan uraljátok a kenukat, akkor off we go! SHOW TIME.
Fontos. Ha valaki nem a nulladik napon jön, és úgy szeretne Molnáriban lenni, hogy budapesti vagy Budapest-környéki, akkor legkésőbb 7 óra előtt pár perccel már az M7-esen kell lenned, mivel a Balaton felé a forgalom lehet, hogy erős a Mura-túra napján (is).
Szállás a Mura-vízitúrán
Ha kétnapos a "tour de Mura", vagy ha a nulladik napon jössz, akkor a Mura mentén bárhol - pl. Molnári vagy Murakeresztúr vagy Letenye településeken - és értelemszerűen a horvát oldalon is tudsz a booking.com-mal foglalni.
Kezdőknek és a kenut nem tökéletesen irányító legénységeknek a Mura-vízitúra előtti betanítás
Két lehetőséget is fel tudunk ajánlani. A Mura vízitúra előtt más helyszíneink valamelyikén is szívesen megtanítunk kenuzni.
Szakmailag felkészülten, türelemmel tanítjuk meg, hogy hogyan kell a kenut irányítani.
Mivel a Mura nem egy lassú folyó, és akkor überfinomak voltunk, a vízre szállás KIZÁRÓLAG úgy biztonságos, ha rutinnal érkezel (amihez a Bodrogköztől a Tisza-tavon át a Gemencig sok helyen meg tudunk tanítani). A második lehetőség, hogy a nulladik napot tanulásra és (sok) gyakorlásra szánod/szánjátok. Tehát ha nem tudunk más helyszínen megtanítani, akkor mindenképpen a nulladik napon kell jönni, mivel a nulladik nap délutánját / estéjét szánjuk a betanításra és a (sokszori) gyakorlásra. Jól tanítunk. Másik sapkáinkban mindannyian tanárok, trénerek, felnőttképzési szakértők vagyunk.
1. napi Mura-kenutúra; Muraszemenye-Molnári, 31 km
Elképesztő lesz. Nem hiszel majd a szemednek. Besírsz. Az első napi vízitúra teleautó rendszerünk segítségével végén könnyen visszajutsz az autódhoz.
2. napi Mura-túra: Molnári - Őrtilos, 15 km
A második nap kalandnak is agyeldobó. (Ismét) maximális odafigyelést kérünk szépen. A gyors sodrás miatt délben vége a mókának. Ismét teleautózás és máris a kocsidnál van.
Hívj, +3620934760, minden kérdésre szívesen válaszolunk, továbbá a Mura-evezés tervezett időpontja függvényében mondjuk (és term. e-mailben át is küldjük) a túradíj összegét, amelynek az irányárát a túradíj irányárak linkre kattintva máris láthatod.
Jelentkezés a Mura vízitúrára
1. Először is kérünk szépen egy hívást a következő számon:
+36209342760
Egyeztessünk (időpont, létszám, időtartam, közlekedés, szállás- és étkezés, vízitúrás gyakorlat, a résztvevők....). Kérjük az általános szerződési és részvételi feltételek, és a "mit kell hozni" részek alapos elolvasását, majd ezek elfogadása esetén a jelentkezési lap átküldését a raba_vizitura@yahoo.com e-mail címre. (Igen, a Mura kenutúráink esetén is kérjük nyugodtan használd a raba_vizitura@yahoo.com e-mailünket, a Mura vízitúráinknak nincs külön e-mail címe)
Visszaigazolást küldünk és a visszaigazolást követően (tehát kizárólag az írásos vísszaigazolás után) kérjük a Mura túradíj utalását.
(MediaComm Kft., 12001008-00106900-00100007).
A banki utalás során a banki közlemény rovatba kérjük szépen a vízitúrára jelentkező számlázási címét irányítószámmal, a kenutúra időpontját (hónap, kezdőnap és utolsó nap) és Mura vízitúra helyét (tehát a Murát) beírni. Egy példán keresztül mutatjuk is a banki közlemény rovat helyes kitöltését:
Pl. 2112 Veresegyház, Petőfi u. 4. 2025. május 24-25. Mura vízitúra
A Mura nem csak elképesztő muri
A Mura Ausztriában, a Hohe Tauern hegységben ered. 454 km hosszú, amiből az alsó 48 km folyásirány szerint bal (keleti) partja a "miénk". De a Mura még itt is sok helyen robog. A Mura gyakorlatilag minden nagyobb árvíz után legalább némileg megváltoztatja medrét. A közelében alig van olyan hely, ami valaha ne lett volna Mura-meder. A Mura épít, elhord, rombol, zátonyokat hoz létre. Szigetek nőnek ki a folyó közepén, a Mura holtágakat fűz le, a folyó a domború íven partot mos, mélyen bevájja magát a partba, ami utána értelemszerűen leomlik.
A Mura Muraszemenye és Letenye közötti "felsőbb" (hazai) szakaszán a Mura a Letenyei-dombság lejtőit között jön le, majd Letenye és Murakeresztúr között már elhagyja a dombvidéket. A Mura vándorlélek. Letenyénél most nagyjából 140 m-es tengerszint feletti magasságban van, de a tőle 3 km-re lévő 300 méteres magasságban lévő Csitári domb tetején is ott van a kavicshordaléka. Völgye a vízfolyások és holtmedrek tömkelege, túlfejlett kanyarjait helyenként maga is átszakítja. Az országhatár egykor a Mura sodorvonala volt. A folyó vándorlásának következtében azonban ma már mind Magyarországon, mind Horvátországban van szárazhatár, a határvonal szinte sehol sem fekszik a sodorvonalra. A Mura vízjátéka - a Drávához hasonlóan - más folyókhoz viszonyítva és a viszonylagosságon van a hangsúly, kicsi. Ennek egyik oka az, hogy az Alpok hótakarója.
Ha nem "nagyon" "globális felmelegedéses" az időjárás, akkor a hegyek között az olvadás akkor kezdődik, amikor a tavaszi esőzésekből származó ár már levonult. Jellemző még a Murára, hogy gyorsan árad és lassan apad.
Az apadásra akár 6-8-szor annyi idő szükséges, mint amennyi az áradás ideje volt.
A XIX. század elején a Mura medrének is átvágták az íveit. A gyorsabbá váló Mura óriási mennyiségű hordalékot hozott mozgásba, a mederfenék a vártnál lényegesen nagyobb mértékben mélyült ki és a már megépült védművek – támaszukat vesztve – a vízbe dőltek.
A Murához közelebb kerülő árvízvédelmi töltések megépülésével a korábban szétterülő árvizek szintje megemelkedett.
A múlt század elején végzett munkákat az is motiválta, hogy a kiöntések után sokáig visszamaradó pangó vízfelületek miatt maláriaellenes orvosi kirendeltséget kellett felállítani Letenyén.
A Mura viszonylagosan kisebb vízjátéka és a folyó medrének vándorlása miatt a folyómenti ártéri vegetáció klasszikus zonációja kevésbé markáns, mint nagyobb folyóinknál.
A kanyarok belső, épített oldalán kialakult, vízfelszín fölé került kavicszátonyok rövid ideig maradnak növényborítás nélkül, szinte azonnal bezöldülnek, ill. erdősülnek a víz által szállított magokból.
Számos helyen a meder szélén iszapnövényzet (szittyók, széleslevelű gyékény) alakult ki, sok hylen feltűnnek a bokorfüzesek és sajnos iszonyatos tempóban terjednek az invazív fajok.
A part mentén értékes faj a parti fűz. Az ártéren puhafás ligeterdőket találunk.
Kora tavasszal fehér-, később lila szőnyeget alkot a hóvirág és a ligeti csillagvirág.
Májusban-júniusban ha nem is a Gemencre jellemző mennyiségben, de a Tisza-tavat idézően tűnik fel a nyári tőzike.
A Murába ömlő patakok, lefűződött holtágak partjain égerligeteket, a mélyebben fekvő, pangóvizes területeken égerlápokat találunk.
Védett növény a szálkás pajzsika, jelen van a hamvas éger is, az ártér magasabb fekvésű helyein keményfás ligeterdők találhatók, még sok helyen a magyar kőrissel.
Virágzik a Mura mentén széleslevelű nőszőfű is, a ligeti szőlő a többi lián-típusú cserjével (komló, iszalag) dél-ázsiai dzsungeleket idéz.
Murarátka környékén a bükkösök egészen a Mura-völgy talapzatáig leereszkednek, ezért a "dombsági" és a "völgységi" vegetáció keveredik.
A domboldalakon hatalmas, egybefüggő területeket borítanak az illír bükkösök, jellemző lágyszárú fajaik a zalai bükköny, a farkasboroszlán, a turbánliliom és a pirítógyökér.
A Mura árterében nem cserélték le a természetes erdőket nemesnyár ültetvényekre, mivel a hagyományos erdőgazdálkodás nagy nehézségekbe ütközik, nem gazdaságos. Szerencsére az erdőállományban a mai napig megtaláljuk a termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokat.
A folyókanyarulatok lefűződéséből kialakult holtágak a feltöltődési folyamat különböző fokán állnak, különösen fontos élőhelyeket képviselnek. A rögzült hínár társulásokban sokfelé díszlik a fehér tündérrózsa és a sulyom, a lebegő hínár védett növénye a rucaöröm. A holtágak a kavicságyon keresztül némileg kapcsolatban állnak az élő vízzel, ezért árhullám érkezésekor megfigyelhető a víz szintjének emelkedése a holtágakban akkor is, ha csapadék nem esik, és a folyó nem, vagy még nem lépett ki a medréből.
A megmaradt mocsárréteken és kaszálóréteken mai is jelen van a hússzínű ujjaskosbor és a szibériai nőszirom, de egykor jóval elterjedtebbek lehettek.
A gerinctelen állatok közül a szitakötők állománya a legjobban feltárt. A holtágakban két ritka fajuk él, a tócsa- és a piros szitakötő. A kétfoltú szitakötő nemcsak a holtágaknál, hanem a kavicsbányák körül is mindenfelé gyakori. Az erdei szitakötőnek legtöbbször csak a lárvabőrét lehet megtalálni - melyből a kifejlett állat kibújt - a folyó mellett a parton és az uszadékfákon. A gyakoribb lepkefajokon kívül előkerült a magyar színjátszólepke is. A bogarak fajösszetétele kevésbé ismert, de él itt egy hazánkban eltűnőben lévő védett futóbogár, a szárnyas futrinka.
A Murában és vízrendszerében több mint 50 halfajt mutattak ki, ebből 13 faj védett, 6 endemikus. A felpillantó küllő 3 hazai hazai lelőhelye közül egyik a Mura. A lápi póc az eutrofizálódó holtágakban él a kárásszal, a compóval és a réti csíkkal azonos élőhelyen. A csíkok többi 3 faja az élővízben él, mint az áramláskedvelő magyar bucó, leánykoncér és selymes durbincs. A hüllők közül a mocsári teknőst megfigyelhetjük a holtágakban, a vízisiklóval mindenfelé találkozhatunk.
A madárvilág a vonulási időszak kivételével viszonylag szegény, viszont rengeteg a költöző madár számára ősszel és tavasszal. Mielőtt elhagynák az országot, a szürke gémek és nagykócsagok csapatokban gyülekeznek a kavicsbányatavaknál és holtágaknál. Tél végén is ide érkeznek meg először, enyhe teleken néhány át is telel. Amikor az állóvizek már befagytak, a tőkés-, csörgő- és kercerécék a Murán még mindig találnak nyílt vízfelületet. Áprilisban és szeptemberben a bányatavaknál és a horgásztavaknál feltűnik a halászsas. A fekete gólya kerüli az embert, az ártéri erdők háborítatlanabb részein költ. A réti sas a környékbeli halastavaknál egész évben jelen van. A holtágakon kis vöcskök, vízityúkok költenek, de helyenként egy-egy pár bütykös hattyú is revírt foglal. A növénymentes zátonyokon gyakran látni kis lilét, tojásait szinte lehetetlen észrevenni a kavicsok között. Sok helyen megfigyelhetjük a vidrák nyomait. A horvát Dráva szakaszon történt visszatelepítésből elvándorló hódok jelentek meg a Mura mellékvízfolyásaiban (Kerka, Principális csatorna). A kedvező életfeltételek következtében szaporodni kezdtek, ma már a Murán is él néhány család.
A fenti leírás a Balatonfelvidéki Nemzeti Park honlapján található értékes cikk általunk kicsit rövidített változata